118.rész

Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!! 

Nagyon szépen köszönöm nektek ezt a csodás évet, amit együtt töltöttünk! Ti vagytok azok, akik boldoggá tettétek a mindennapjaimat! <3 Imádlak benneteket, köszönöm, a támogatást és a csodálatosabbnál csodálatosabb kommenteket, amiket sokszor örömkönnyekkel olvastam végig! :3 Mindenkinek azt kívánom az új évre, hogy teljesüljön minden vágya! :)
Puszi <3

Jó olvasást!

Dreamy Girl

Louis

Több mint egy hét telt el Shane temetése óta. Nem mentem vissza dolgozni, nem tudtam volna ott lenni, ahol megölték őt, ezért felmondtam, amit a főnök meg is értett. Sokszor eszembe jutott Shane, és sokat beszéltem róla, ami jól esett. Kicsit megnyugtatott. 

- Lou? Ide tudnál jönni egy percre? - kiabált ki a szobából Hazza, kiszakítva gondolatomból. 

- Mindjárt - kiabáltam vissza, majd gyorsan megszárítottam a hajam, és sietve lépdeltem be a hálóba, ahol Harry állt, huncut mosollyal az arcán. - Mit vigyorogsz? - kérdeztem fülig érő szájjal. 

- Még hogy én vagyok a trehány?! - mutatta fel a már jó pár hete keresett nadrágomat. 

- A farmerem! - ugrottam Hazzához, hogy kikapjam a kezéből, de maga mögé dugta. - Hé! Az az enyém, és nem vagyok trehány! Csak egyszer történt meg, te pedig folyton széthagyod a ruháidat, én meg megyek utánad, és összeszedem! - morogtam durcásan. - Még hogy én vagyok trehány?! Ez felháborító! Rám nyújtotta a nyelvét.

- Mit kap az, aki megtalálta a nadrágod? - kacsintott rám, és már ettől bizseregni kezdtem odalent. 

- Hááát… - hajoltam közelebb hozzá, és hatalmas cuppanós puszit nyomtam arcára. 

- Ennyi? - biggyesztette le ajkait. Meglöktem a mellkasánál, mire az ágyra eset. Beültem az ölébe, és megcsókoltam a nyakát. - Hmm… Ez már valami, de… -sóhajtott egyet, mikor megszívtam a jól ismert érzékeny pontját. - Többet akarok! - fogta meg a derekam. 

- Mit szeretnél, Hazza? - nyaltam bele a fülébe.

- Dugj meg! - markolt bele a fenekembe, amitől egy apró nyögés szökött fel a torkomból. - Érezni akarlak! - suttogta. Felkuncogtam. 

- Majd este! - másztam le róla, mire kikerekedett szemekkel nézett rám. 

- Mi? Azt már nem, most akarlak, nem bírok várni! - mutatott le a nadrágjára, ami igencsak feszült az ágyékánál. Forróság öntötte el a testem, ahogy beharapott alsó ajkakkal vizslatott engem. Elmosolyodtam, majd megragadtam a felsőm alját, és lassú mozdulattal lehúztam magamról. - Ezt már szeretem - búgta mély hangján, miközben elhelyezkedett az ágyon, nekidőlve a háttámlának. Megpörgettem a fejem felett a pulcsimat, aztán Harrynek dobtam, aki megszagolta, megnyalta az ajkát és rám kacsintott. Fülig érő szájjal, simogattam végig meztelen felsőtestemen, majd ágyékomon. - Imádom, mikor ezt csinálod! - nyúlt a nadrágjához. 

- Verd ki! Nézni akarom, hogy juttatod magad a csúcsra! - mosolyogtam, majd kigomboltam a nadrágom, és lerángattam. Egy szál fehér bokszerben álltam az ággyal szemben. Végigmért, aztán le se vette a tekintetét a farkamról. Megnyalta az ajkát, és erősen dörzsölte magát. Annyira izgató volt, ahogy saját magát kényeztette, szája elnyílt az apró nyögésektől, nekem pedig elszorult a torkom. Benyúltam a gatyámba és megragadtam kemény férfiasságom. Felnyögtem, mire Hazza is. - Vedd le! - lihegte. Egy mozdulattal lehúztam magamról, majd végighúztam az ujjamat a farkamon, aztán fejni kezdtem. - Ez az, Baby! - nyögte Harry, mindvégig engem figyelve, péniszét markolva. Erősen markoltam, egyre gyorsabban mozgott a kezem, és már elég közel voltam, hogy elmenjek, mikor megszólalt a csengő. 

- Bazdmeg! - mondtuk egyszerre. 

- Rohadtul fáj! - nyöszörögtem, mire Hazza felkelt az ágyról. 

- Tudom, édes! - mondta, és újra megszólalt a csengő. - Gondolj valami lohasztóra! - nyomott egy puszit arcomra. - Vagy… - markolta meg feszülő farkam, mitől hatalmas nyögés hagyta el a számat. - segítek, úgyis mindjárt eldurransz! - ahogy kimondta, és megsimogatta makkom, megragadtam bicepszét, és belemélyesztettem körmöm. Szemébe néztem, miközben egyre közeledtem a csúcs felé. Nyöszörögtem, ahogy heréimet markolászta, majd fenekembe markolt egyik kezével, és bejáratom simogatta. - Élvezz el! Érezni akarom forró nedved! - Nyögtem egyet, beterítve Hazza kezét, a magommal. Elmosolyodott, és egy csókot nyomott ajkamra, aztán szájához emelte a kezét és mindvégig a szemembe nézve lenyalta fehér nedvem. Ez nem igazán tett jót, mert annyira szexin művelte, hogy ismét éreztem a forróságot szétáradni a testemben. 

- Ne csináld, mert begerjedek! - nyomtam egy puszit arcára. - Este te következel! - húztam fel a ruháimat, és együtt mentünk le. Kinyitottam az ajtót, és leesett az állam. Niall állt az ajtóban egy kislánnyal a kezében, aki üvöltött. 

- Sziasztok! Kellene egy kis segítség! - láttam arcán a kétségbeesést. 

- Helló! Gratulálok! Apa lettél? - röhögött Harry, mire oldalba vágtam és beinvitáltam Niallt. 

- Fogd be, és inkább segíts! Folyton sír! - mondta, miközben levette a kislányról a sapkát, és a kabátot. Barna, hullámos haja, kócosan meredezett mindenfelé. - Adtam neki enni, megnéztem a pelenkáját, próbáltam elaltatni, de egyszerűen nem akar elhallgatni. Már egy órája sír! Megőrülök tőle! - tette le a kezében lévő táskát, és bementünk a nappaliba.

- Hogy hívják? - kérdeztem.

- Molly! - válaszolt. 

- Szia, Molly! Louis vagyok! - mosolyogtam rá, mire alább hagyott a sírása - Gyönyörű barna szemeid vannak, te kis szépség! - fogtam meg a hónaljánál és magamhoz vettem. - Hiányzik az anyukája, gondolom - néztem Niallra.

- Nem tudtam mit csinálni vele! Kétségbeestem! - tisztára kész volt, láttam rajta, hogy teljesen kikészült. 

- Oké, nyugodj meg, mert a gyerek megérzi, ha te is megrémülsz! - mondtam a szöszinek, miközben a kis Mollyt csitítgattam. 

- Van valami játéka? - kérdeztem, mire Niall kiment, és behozta az előbb lerakott táskát. Kivett belőle egy homokóra alakú csörgőt, ami pompás színekben virított. Odaadta neki, de eldobta. - Nem kell neki! - nevettem fel. 

- De kis szépség vagy! - jött oda Harry és megsimogatta a kislány fejét. - Rám mosolygott! - újságolta boldogan Hazza. 

- Köszönöm, hogy segítetek! - Mindketten Niall felé fordultunk.

- Nem csináltunk semmit! - nevettem fel. 

- Sikerült lenyugtatnotok! Végre… - dőlt le a kanapéra, amin jót mosolyogtunk Hazzával. - Nekem nem valóak a gyerekek… Nem tudok velük bánni… - láttam, hogy elszomorodott. Átadtam, Mollyt Harrynek és leültem Niall mellé. 

- Ugyan már, csak bepánikoltál, amit ő is megérzett! - néztem a kis szépségre, aki olyan jól elvolt Harry karjaiban. 

- Honnan tudod ezt? - kérdezte a szöszi.

- Régebben vigyáztam a szomszéd gyerekekre, kb annyiidősre is, mint Molly. - bólintott. 

- Akkor… - szólalt meg, de nem bírta befejezni a mondatát, mert megcsörrent a telefonja. Felvette, míg én Hazzához mentem. 

- Nagyon jól áll a kezedben! - mondtam, mire hatalmas mosollyal nézett rám. - És szeret téged, mondjuk ezen nem csodálkozom! - pusziltam meg szerelmem arcát. 

- Engem csak szeretni lehet! - Megforgattam a szemem a kijelentésén. 

- Tedd le! - mondtam, majd kinyitottam a táskát, amiben jó pár játék lapult. Kivettem egy-kettőt, és letettem mellé a szőnyegre. Azonnal a kezébe vette a csörgőt, és rázogatni kezdte. Harryvel jót nevettünk, ahogy vigyorogva eldobta, majd utána mászott. 

- Srácok? - ült le közénk Niall. - Megtennétek nekem valamit? - nézett hol rám, hol Hazzára. - Most hívott a főnököm, hogy be kell mennem. Vigyáznátok Mollyra? - húzta el a száját, én pedig boldogan mondtam igent. - Komolyan? 

- Persze! - szólalt meg Harry. - Örömmel! 

- Imádlak benneteket! Egyszer majd meghálálom! - vigyorgott Niall. 

- Van valami amit tudnunk kell? Mondjuk, hogy mikor alszik, eszik vagy valami ilyesmi? - kérdeztem, mire mindent elmondott. - Oké, megleszünk! Mikor jössz?

- Este hat felé! - mondta, majd elköszönt Mollytól, én pedig kikísértem. Egy ideig csak figyeltem Harryt, ahogy négykézláb mászott a kis hercegnő után, aki nevetve próbálta lerázni őt. Odaosontam a göndör mögé, és ráültem a hátára, mire majdnem összecsuklott. 

- Gyí, paci! - ütöttem a fenekére, jót nevetve. 

- Kicsit nehéz a lovasom! - csuklott össze, én pedig legurultam róla röhögve. Molly leült, és minket nézett. Hazza felém mászott, és megcsókolt. - Ne haragudj, édes, nem akartalak ledobni! - puszilgatta a nyakam, csikizve a bőröm. Fuldokolva nevettem, és próbáltam lelökni magamról, mert már alig kaptam levegőt, és a szemem is könnybe lábadt. Abbahagyta kínzásom, amiért nagyon hálás voltam. Hátrahajtottam a fejem, hogy láthassam Mollyt, aki tapsolt és nevetett. - Tetszett neki! - mosolygott Hazza, majd megcsókolt és leszállt rólam. Megfordultam, és négykézláb odamásztam a kis hercegnőhöz. Olyan gyorsan telt az idő, hogy mire észbe kaptunk, már három óra volt. Niall mondta, hogy van bébiétel, amit csak fel kell melegíteni, aztán oda is adhatjuk neki. Míg én megcsináltam, addig Harry foglalkozott vele. Jó volt egy kicsit pihenni, ugyanis kicsit leszívta az energiám. Olyan volt, mint egy Duracell nyuszi, akit felhúztak, és egész nap pörög. 

- Hoztam egy kis fincsi kaját a mi hercegnőnknek! - mentem be a nappaliba. 

- Hmm… Nyami-nyami! - mondta Harry, majd az ölébe vette Mollyt. Feltettem az előkéjét és elkezdtem etetni. Az első falatnál fintorgott, de utána már előre nyitotta a száját, hogy adjam már neki. Nagyon édes volt. 

- De fincsi hami! - mosolyogtam, majd miután lenyelte a falatot, odaadtam neki a cumisüveget, amit ügyesen megfogott, és a szájához emelte. - Imádnivaló! - néztem Hazzára, aki megpuszilta a kis hercegnő feje búbját.

- Az! - fogta meg a kezem, és küldött egy puszit. Mire befejeztük az etetést, mindannyian a kajában úsztunk. Megmostam a kicsi arcát és kezeit, meg a nyakát is, ahol szintén voltak ételmaradékok. Niall közben hívott, hogy nem tud jönni, ezért Molly szülei idejönnek hozzánk, este hét felé. Visszavittem a szőnyegre a kis csöppséget, hogy tovább játsszon. Bekapcsoltam a tvt-t, és leültünk Hazzával a kanapéra, figyelve Mollyt, ahogy játszik. Néha belekapaszkodott a nadrágomba, és felhúzta magát, hogy láthasson bennünket. Felkaptam az ölembe, mire Harry elkezdte csikizni, amitől örömteli kacagások lepték be a házat. Már öt óra lehetett, mikor ismét megetettük, aztán folytatódott tovább a játék. 

- Sosem fárad el? - kérdeztem szerelmem, miközben a levegőbe dobáltam Mollyt. 

- Nem tudom… Aludnia kellene már, nem? - mondta. 

- Próbáljuk meg elaltatni! - ültem le a kanapéra, ölemben Mollyval. Hazza a szájába helyezte a cumit, majd betakarta és helyet foglalt mellettem, fáradtan sóhajtva. Fél óra is eltelt, de semmi, hiába ringattam, nem akart elaludni. Eszembe jutott valami. - Énekelj neki! - fordultam szerelmem felé, aki meglepetten nézett rám. - Na, biztos imádni fogja! 

- Mit énekeljek? - kérdezte. 

- Bármit, a kedvenc számod, vagy ami éppen eszedbe jut! - ringattam Mollyt. Hazza kisebb gondolkodás után elkezdett énekelni, amitől hamar lecsukódtak a kis csöppség szemei. Nagyot sóhajtva döntöttem hátra a fejem és lassan én is elszundítottam. Arra ébredtem, hogy mocorogni kezdett az ölemben. - Felébredtél? - pusziltam arcára, majd Harry felé fordultam, aki nagyban durmolt. Elmosolyodtam, és óvatosan felkeltem a kanapéról. Kicseréltem Molly pelenkáját, majd adtam neki egy kis vizet és játszottam vele. 

- Miért nem ébresztettél fel? - hallottam meg Hazza rekedtes hangját, majd megéreztem kezeit, amik hasam köré fonódtak, ahogy leült mögém. Fejem hátrahajtottam vállára. 

- Olyan édesen aludtál, hogy nem volt szívem felébreszteni! - pusziltam meg arcát. Még egy órát játszottunk, mikor megérkeztek a szülei. Nagyon rendesek voltak, megköszönték, hogy vigyáztunk Mollyra. Elmondtuk, hogy semmi baj nem volt vele, aztán elköszöntünk a mi kis hercegnőnktől. Amint becsuktuk az ajtót, fáradtan dőltünk le a kanapéra. Beledőltem Hazza ölébe, míg ő a tincseimmel játszadozott. 

- Kifáradtam! - mondta, majd lehajolt, hogy csókot hintsen ajkaimra. 

- Akkor nem folytatjuk, amit délelőtt elkezdtünk? - kuncogtam, mire ő is felnevetett. 

- Ilyet se hallottál még tőlem, de most nem fog menni! - csókolt meg. - Kiszívta az összes energiám a mi kis hercegnőnk!