21. rész

Halihóó!

Meg is hoztam a következő részt, remélem elnyeri tetszéseteket! :D  Tudom, szemét vagyok, hogy itt hagytam abban, de ígérem gyorsan jön a kövi! :D

Köszönök mindenkinek mindent, imádlak benneteket! :D

Jó olvasást! :D

Dreamy Girl

Louis

Az ajtót kinyitva egy lépcső tárult elénk, ami lefelé vezetett a pályához. A falon égősor húzódott végig, ezzel bevilágítva a lejáratot. Szorosan Harry mögött lépkedtem lefelé, figyelve arra, nehogy leessek, mert elég meredek volt. Mikor leértünk megtorpantam, teljesen lenyűgözött a látvány, olyan volt, mint egy labirintus, tele akadályokkal. A legjobban az tetszett, hogy a régebbi "csatákból" megmaradt mellélövések kiszínesítették a komor falakat, egy kis vidámságot adva ezzel a helyiségnek. 

- Gyere! - intett fejével, hogy kövessem.

Egy kicsivel beljebb érve már jobban ráláttam a kivilágított, jól berendezett pályára. Teli volt gumi abroncsokkal, raklapokkal, hordókkal és egy-két roncs autóval. Az utóbbit ki is néztem magamnak búvóhelyként. Egyik helyiség nyílt a másikba, néhol volt egy-egy ajtó, ami nem tudom, hova vezethetett. Minden olyan egyforma volt, itt simán el lehet tévedni...

- Na, mehet? - fordult felém.

- Harcra fel!! - ordítottam el magam, mire az egész helyiség megtelt a hangommal. Harry jót nevetett rajtam.

- Rendben, látom készen állsz! - vigyorgott - Fordulj meg, számolj el 10-ig és utána mindent bele! 

Megfordultam. Miközben, a színes falat vizslatva elkezdtem visszafelé számolni, megéreztem hozzám simulni testét.

- Csak keményen! Ne kímélj! Imádom a fájdalmat! -  búgta szexi, mély hangon, belenyalva fülembe. Tettére megremegtem.

- Hajrá! - csapott rá fenekemre, ezzel otthagyva engem. Elhessegetve előző szavait fejemből, álltam neki újra számolni. Mikor végeztem megfordultam és elindultam egyenesen. Nagyon élveztem, teljesen beleéltem magam, úgy mozogtam, mint ahogy a filmekben a kommandósok. A szívem a torkomban dobogott, levegőt is alig mertem venni. Óvatosan lépkedtem, be-be bújva egy-egy akadály mögé. Figyeltem, de semmi zajt nem hallottam. Kikukucskáltam az egyik hordó mögül és mivel nem láttam mozgást, így elindultam. Egy falnak lapultam, kinézve mögüle. Óvatosan tovább lopakodtam. Egyszer csak egy erős fájdalmat éreztem meg hátamba nyilallni. Felnyögtem, odakapva a fájó részhez.

- 1:0! - röhögött.

- Basszus, ez eléggé fáj! - vettem le a maszkom, mert gondoltam nem hallja rendesen. Ő is így tett.

- Ohh, Te szegénykém! Adjak rá puszit? - gúnyolódott.

- Kapd be! - mondtam felé fordulva.

- Az is meglesz, csak várd ki a végét! - harapta be alsó ajkát. Nagyot sóhajtva megforgattam szemeim. 

- Na mi lesz? 

- Mehet tovább! - húztam vissza maszkomat, aztán ismét elfordultam, megvárva, míg eltűnik. Folytatva kommandós tevékenységemet, egyre beljebb és beljebb jutottam. Azt se tudtam merre vagyok, csak mentem előre, bebújva néhány akadály mögé. Nem telt bele pár percbe, mikor ismét eltalált.

- 2:0! - nevetett fel ismét. 

Ez eljátszotta még párszor, de azért nekem is sikerült pár lövést leadnom rá, mert már egyre jobban kezdtem belejönni. Az állás 7:5 volt, természetesen Harry javára. A taktikám ezután az volt, hogy inkább elbújtam és vártam, hátha odatéved hozzám. Elég béna stratégia, de jobb, mintha céltábla lennék. Az egyik autó mögött voltam, amikor is ismét kaptam egyet hátamba. 

- 8:5! 

- Ne már... - sóhajtottam csalódottan, nyilván új taktikát kell kitalálnom.

- Gyerünk már Lou, ne legyél ilyen béna! Nem fogsz jól járni, ha Én nyerek! 

- De ez nem ér, tuti, hogy csalsz!! Meg Te már játszottál ilyet, és a pálya minden szegletét ismered!!! - kezdtem el hisztizni, ami nem túl férfias, de nem érdekelt.
Harry nem mondott semmit, csak a kezét nyújtotta felém. Nem értettem mit akar.
- Add a kezed!
Megfogtam kezét, majd felrántott állásba. Elengedte, hátrébb lépett pár lépést és széttárta karjait.
- Lőj belém! Adok egy kis előnyt!
- Nem!! - vágtam rá durcásan - Nem vagyok kislány, hogy előnyt adj nekem! - tettem karba kezeim.

- Rendben, de akkor ne hisztizz, hanem harcolj!! Ha szembe találod magad egy támadóval az nem fog megsajnálni!!! - mondta komolyan. Megleptek szavai, miért mondta ezt? Hogy jött ez most ide? Néztem dühős arcára, ami megijesztett. Nem értettem hirtelen haragját, minden rendbe volt, aztán meg csak úgy kiakadt.
- Ezt most miért mondtad?? Hogy jön ez ide, ez csak egy játék!! - emeltem fel a hangom a mondat végére.
- Semmi... inkább folytassuk a...
- Már elment a kedvem! Vigyél haza!! - vágtam szavába mérgesen.
- Nem!! - bökte ki mérgesen. Egy kis szünet után nyugodtabb hangnembe folytatta.
- Sajnálom... hülye voltam, de sajnos ilyen a természetem! - hajtotta le szomorúan fejét. Megsajnáltam, köszönve áldott jó lelkemnek. Mindig megbocsájtok, amint látom a másikon a megbánást.
- Oké, folytassuk! - húztam mosolyra számat, jelezve, hogy minden rendben.
- Köszi...
Egymásra néztünk, majd elindultunk egymással ellenkező irányba. Hátrapillantottam, meglátva Harry hátát és nem bírtam ki. Megfordultam, ezután három lövést adtam ki, eltalálva Harry-t.
- 8:8! - kiáltottam boldogan, mire megfordult. Pimasz mosolyt villantottam rá. Egy kicsit elbizonytalanodtam, miután megláttam érzelemmentes arcát. Lehet nem kellett volna...
- Ezért most megfizetsz! - jelentette ki gonosz mosollyal. Lelkem megnyugodott, mosolygós arcát látva. Felém indult én pedig elkezdtem futni előle.
- Úgy is elkaplak! Nincs esélyed! - hallottam hangját nem messze tőlem.
Próbáltam búvóhelyet keresni, ahol biztos nem talál meg. Megláttam egy ajtót velem szembe, elindultam felé. Rámarkoltam a kilincsre, kinyílt, de nem voltam elég gyors.
Harry hátulról szorosan átkarolt, nekem nyomva magát.
- Megvagy Szépfiú! - suttogta fülembe szexi hangján, eszembe juttatva első találkozásunkat.
- Emlékszel, mikor először találkoztunk?? Ahogy kezeimet ágyékodra vezettem és máris dudorodni kezdtél? - kuncogott , miközben kezével rámarkolt az előbb említett részemre - Mint ahogy most is! - nyalt bele fülembe, egy kicsit megharapva azt. Megremegtem, halkan felnyögtem, ahogy erősen simogatta a már nagyon merev férfiasságomat. Szívem egyre gyorsabban dobogott, levegővételem is szaporábbá vált. Nyakamat kezdte csókolgatni, kicsit félre döntöttem, hogy jobban hozzáférjen. Érzékeny pontomnál beleharapott bőrömbe, mire felszisszentem. Utána szívni kezdte.
- Ha..Harry... hagyd abba.. - lihegtem.
- Miért? - szuszogta fülembe - Csak egy okot mondj!!
Semmi nem jutott eszembe. Igazából féltem, az első alkalomkor se voltam még felkészülve erre, mégis megtörtént. Nem mertem akkor se leállítani, meg most se. Harry maga felé fordított, így gyönyörű zölden csillogó szemeibe néztem. Száját mosolyra húzta, de mikor meglátta tekintetem, megkomolyodott.
- Mi a baj? Miért nem akarod? Múltkori rossz volt? - hadarta el egymás után a kérdéseket aggódva.
- Nem.. nem.. csak.. nem tudom...
- Akkor hagyjuk... menjünk haza, oké? - indult volna meg, de megragadtam karját.
- Nem! Én akarom... csak félek...és össze vagyok zavarodva! - böktem ki végre. Harry rám mosolygott, majd lágy csókot lehelt ajkaimra.
- Biztos akarod? - suttogta számba. Bólogattam. Ismét megcsókolt, kezeit derekamra helyezve tolt neki az ajtónak, ami ennek hatására kinyílt. Befelé haladtunk, mikor egyszer csak megállt, majd ellökött magától, és egy puha valamire estem. Meglepődve néztem az alattam lévő valamit, ugyanis egy matrac volt.
- Te készültél?
- Ühüm! - hümmögött ledöntve a hátamra. Ráült csípőmre, kezeimet összekulcsolta fejem felett. Vadul nekiesett ajkaimnak, miközben mozgott felettem. Halk sóhajok hagyták el számat, minden egyes mozdulatára, ami által merevedésünk összedörzsölődött. Húzta lefelé az overálom cipzárját, mire egy nagyot sóhajtott.
- Mi az?
- Ezt nem vettem számításba... Túl sok a ruha!
Felnevettem, mikor megértettem mi a baja, ugyanis a védő ruha alatt az otthoni öltözékünk is rajtunk volt.
- Nem vicces, mire leszedem rólad, lelankadok! - vigyorgott.
- Azt nem hagyhatjuk! - jelentettem ki azonnal cselekedve. Lehúztam teljesen a cipzárom, Harry felkelt rólam, ezt követően pedig, amilyen gyorsan csak tudtuk levettük a terep mintás ruhát. Mikor lekerült rólunk, visszamászott rám, ismét csípőmre ülve. Felültem egy kicsit, így könnyen lerántotta felsőmet. Én is megragadtam az Övét és lehúztam róla. Ismét felfedve tökéletes, izmos felsőtestét...